Feszültségkorróziós repedés (SCC)

A feszültségkorróziós repedés (SCC) a repedések kialakulása korróziós környezetben. Ez egy progresszív repedési mechanizmus az erre érzékeny fémekben, amely egy korrodáló anyag és egy tartós húzófeszültség kölcsönhatásának eredménye. Az SCC okozta szerkezeti meghibásodás gyakran hirtelen és kiszámíthatatlan, akár néhány óra behatás után, akár hónapok vagy évek alatt következhet be. A fém alkatrészeknél gyakran fordul elő SCC más nyilvánvaló korróziós támadás nélkül. Számos ötvözet hajlamos az SCC-re egy adott korrodáló anyag által, meghatározott feltételek mellett.

Az SCC-hez szükséges húzófeszültségek „statikusak”, és lehetnek maradó és/vagy alkalmazott feszültségek (lásd az alábbi táblázatot). Fontos megjegyezni, hogy az SCC háromszög mindhárom oldalának jelen kell lennie ahhoz, hogy az SCC létrejöjjön. A sörétszórás kiküszöböli a háromszög húzófeszültségi részét, ami megakadályozza az SCC kialakulását.

Maradó

• Hegesztés, nyírás, lyukasztás, vágás, hajlítás, krimpelés, szegecselés, gépi megmunkálás (eszterga-fűrész-fúró) hőhatása, EDM, lézer/huzalvágás
• Köszörülés

Alkalmazott (külső)

• Olvasztás, hőciklus, hőtágulás, rezgés, forgás, csavarozás, nyomás
• Holtteher

A korróziós környezetben fellépő „ciklikus” igénybevételek miatti progresszív repedést „korróziós fáradásnak” nevezzük. Az SCC és a korróziós fáradás közötti határvonal néha homályos. Mivel azonban az SCC-t és a korróziós fáradást okozó környezeti tényezők nem azonosak, a kettőt különálló és eltérő  mechanizmusként kezelik. Az olyan maradó nyomófeszültségek, mint amilyeneket a szerkezet felületi rétegeiben a kontrollált sörétszórás idéz elő, megelőzhetik vagy késleltethetik az SCC-t és a korróziós fáradást.

Tudjon meg többet a korrózióvizsgálatról.

Szemcseközi korrózió

Az Atomics Internationalnál felfedezték, hogy az ausztenites rozsdamentes acéloknál a szemcseközi korrózió megelőzhető az érzékenyítő hőmérsékletnek való kitettséget megelőző sörétszórással. Ehhez a felületeket a sörétszórással hidegen kell megmunkálni a felületi szemcsék és a szemcsehatárok feltörése érdekében. Érzékenyítő hőmérsékletnek kitéve a karbidok a szemcsékben kialakult nukleációs helyek (azaz csúszási síkok, elmozdulások) sokaságán fognak kicsapódni, nem pedig a folytonos szemcsehatárok mentén, hogy elősegítsék a szemcsék közötti támadást a korrozív közegben.

A CWST technikai jelentést tett közzé az alkalmazásokról, amely kérésre rendelkezésre áll.

KAPCSOLATFELVÉTEL

SÖRÉTSZÓRÁS